Pszichológus, gyermekpszichológus Pszichológiai tünetek, problémák

Pszichológus, gyermekpszichológus, pszichiáter
Bemutatkozás
Szolgáltatásaink
Problémák, amelyben segíthetünk
Pszichológusok, szakemberek
Aktuális Galéria Linkek Rendelő bérlés, rendelő kiadás Árak Kapcsolat

Sportpszichológiáról általában

- A sportpszichológia fogalma:
A sportpszichológia alatt tulajdonképpen egy határtudományt értünk, melynek feladata a pszichológiai ismeretek alkalmazása a sport szolgálatában.

- A sportpszichológia jelenlegi hazai helyzete:
A sportpszichológia tudománya ugyan körülbelül 80 éves múltra tekint vissza, mégis Magyarországon még ma sem igazán nevezhetnénk elterjedtnek, vagy népszerűnek. Ennek hátterében több tényező is állhat. Egyrészről a pszichológusokról kialakított kép makacsul ellenáll a különféle változtatási törekvésnek, és az emberek számára még mindig a betegség, és a „lélekbúvár” szavakkal asszociálódnak ezen szakma képviselői. Sok esetben nincs ez másképp a sport területén sem, különösen azért, mert a sportolókat általában az átlag populációnál mind fizikálisan, mind mentálisan egészségesebbnek gondolják. Ezért talán felmerül mind a sportolókban, mind az edzőkben a kérdés, hogy miért pont a sportolóknak lenne szüksége pszichológusra. Az általában ritkán merül fel lehetőségként, hogy a fizikai felkészültség szellemi felkészüléssel is megtámogatható, és ezáltal akár a sportolói hatékonyság is növelhető. Rókusfalvy (1981) úgy gondolta, hogy azokat az időket éljük, amelyben a technikai és fizikai felkészültség már a lehetőségek határát súrolja, és ennek következtében a továbbfejlődés egy-egy világverseny kimenetele szinte kizárólag pszichológiai tényezőkön múlik.


Buda Béla (1999) szerint a sportpszichológia napjainkban a klinikai pszichológiához áll legközelebb. Az egyik, talán legkézenfekvőbb mód ugyanis a sportolókkal való kapcsolatfelvételre az edzéseken kívül a sportorvoslásban van. Itt kaphat nagyobb hangsúlyt a legkülönbözőbb területeken (nem csak fiziológiai, hanem pszichológiai értelemben is) a megelőzés és a szűrés. Az Egyesült Államokban és Kanadában már történtek kísérletek a klinikai lélektan szervezett, intézményesített sportbeli alkalmazására, képzett klinikai pszichológusok foglalkoznak a sportolók különböző érzelmi és viselkedéses problémáival a testi, fizikai kezelésen kívül. (Gross, 2001)


A legelterjedtebb mégis a konzultáció és tanácsadás a sportban (Nagy, 2002). Az ilyen konzultációs folyamat általában bizalmas légkörben egyéni szinten zajlik, de adott esetben történhet csoportosan is. Egész csapattal történő konzultáció esetén például könnyen képet kaphatunk a csapaton belüli viszonyokról. Konzultáció a sportolóval nem csak akkor történhet, ha valamilyen nehézséggel, vagy problémával küzd, hanem akkor is, amikor „minden rendben van”. Ilyenkor önismeretének fejlesztése, és az eredményes versenyzéshez, edzéshez szükséges pozitív egyéni tulajdonságok fejlesztése, mobilizálása van a középpontban.


A teljesítmény javítására leggyakrabban alkalmazott módszerek a sportpszichológiában: (Acsai, 2002)
- Autogén tréning: ellazulás és relaxált állapot elérése a lényeg, izomtónus szabályozás segítségével. Növeli a teherbíró-képességet.
- Pszichotóniás edzés: az autogén tréninghez nagyon hasonló relaxációs technika, melynek utolsó fázisában az aktuális versenyre készítik fel a versenyzőt speciális gyakorlatokkal.
- Jacobson-féle progresszív relaxáció: az izomzat ellazult állapotba hozását jelenti, verseny előtt rendkívül hatékonyan alkalmazható.
- Mentális tréning: ezen tréning során az edzés gondolatban történő gyakorlást jelent fizikai mozgást, finommozgást lehet vele tanulni, vagy javítani a jó mozgássor begyakorlásával.
- Imagináció: képek elképzelése, vagyis gondolati úton eljutni a verseny végiggondolásával a kívánt eredményhez, a cél vizualizációja.
- NLP (Neurolingvisztikus Programozás): olyan pszichoterápiás módszer, melyet a célok elérése érdekében gondolataink és cselekedeteink szervezésére alkalmazunk (Lénárt, 2002).

- A sportpszichológus:
A sportpszichológus több irányban is tevékenykedhet; kutatás, tanítás, tanácsadás, felkészítés az optimális teljesítményre, pszichoterápiás munka végzése stb. A sportpszichológus munkája optimális esetben az edző és a sportoló közreműködésével folyik. A sportpszichológus nem szól bele az edzői tevékenységekbe, de felhívhatja az edző figyelmét a sportoló megváltozott érzelmi állapotára, nem kívánt motivációjára, vagy akár a figyelemkoncentrációs zavarokra. A sportpszichológus tevékenysége tehát segítheti az edző munkáját

-Felhasznált irodalom:
- Acsai I. (2002). Módszerek. In Lénárt Á. (szerk.) Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest. 36-42.
- Buda B. (1999). Klinikai sportpszichológia a sportorvosi ellátás rendszerében. In A pszichoterápia alapkérdései, Kapcsolat és kommunikáció a pszichoterápiában (válogatott tanulmányok). Országos Alkohológiai Intézet, Budapest. 242-250.
- Gross, R. D. (2001). Psychology: The social psychology of sport. In The science of Mind and Behaviour. Human Kinetics, Champaign. 526-538.
- Lénárt Á. (2002). Gyakorlati tanácsok. In Lénárt Á. (szerk.) Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest. 79-96.
- Nagy S. (2002). Agresszió a sportban. In Lénárt Á. (szerk.) Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest. 129-134.
- Rókusfalvy P. (1981). A sportpszichológia kialakulása. In Sportpszichológia. Sport kiadó, Budapest 15-19.

Pár- és családterápiák

Lovas-pszichoterápia