A családról és családterápiáról

A családról és családterápiáról

Család és családterápia

A családról
A társadalomban a család az elsődleges és egyben legfontosabb csoport. Ez az összetett működési egység jelentős – pozitív vagy negatív – értékeket hordoz és ad tovább a soron következő generációknak, és hatalmas személyiségformáló hatással bír az egyénre nézve. A családtagok folyamatos érintkezésben vannak egymással, erős érzelmi kötelék van közöttük, és a családon belül zajló kommunikáció révén valósítják meg önmagukat. Ez a kis közösség szeretetet, empátiát, biztonságot nyújt számukra.
Bár a család a legfontosabb színtere, de a szocializáció ma már - a társadalmi átalakulásnak köszönhetően – nem csupán a családon belül zajlik. Ezek a változások megnövelik az egyénre háruló terheket, befolyásolják a modern család szerkezetét. Ahhoz, hogy az egyén, illetve a család meg tudja tartani harmonikus egyensúlyát, alkalmazkodóképesség és nyitottság szükséges.
A család a személyiségfejlődés és kibontakozás meghatározó színtere, de sok esetben a családot alkotó egyének számára nehezítő és betegítő tényezővé válhat. Megannyi vizsgálat igazolja, hogy a különféle beilleszkedési és viselkedési problémák, a szenvedély-betegségek, illetve pszichoszomatikus betegségek mögött gyakran a családi élet zavarai húzódnak meg.

A család, mint rendszer

A család vérségi és érzelmi kapcsolatokon alapuló rendszer, amelybe beletartozik a tagok múltja, jelene és jövője. Az itt zajló történések kihatnak a családot alkotó tagokra és magára a családi rendszerre is. Az egyén viselkedése is jobban érthető, ha azt családi összefüggéseiben vizsgáljuk.
Miként minden élő rendszernek, a családnak is meg kell újulnia időnként, követnie kell a külső és belső változásokat. A családi élet ciklusokban zajlik, és az életciklusoknak megfelelően időszakonként átrendeződik a családtagok egymáshoz való viszonya, amit az érintettek általában elfogadnak. Ha azonban valamilyen ok miatt képtelenek erre, működészavar lép fel, ami különféle viselkedésbeli, valamint szomatikus tünetek formájában jelentkezik.

A családterápia fogalma

A családterápia folyamata szorosan kapcsolódik a megelőzéshez. A családterápia nemcsak a már kialakult családi működési zavarokkal foglalkozik, hanem ezen zavarok, tünetek és betegségek soron következő generációra történő "átörökítésének" megelőzésében nyújt segítséget.
A családterápia olyan pszichoterápiás szemlélet és egyben módszer, amellyel a pszichológus segít a problémák okainak felderítésében, mégpedig a tüneteket hordozó egyénnel és annak családjával együttműködve. A szakember a családterápia során – a lehetőségekhez mérten – optimalizálja a családi rendszer működését: megváltoztatja az élmények átélésének minőségét, és ezáltal a család viselkedését.

A családterápia célja

A családterápia célja orvosolni a problémákat, megszüntetni a tüneteket, és elősegíteni az egyensúly megteremtését a családban. A családterápia hatékonyságának kulcsa a megelőzés: a nem megfelelő működéshez vezető út korrigálása, megtörése. Ha a családterápia eredményes, nem csupán az aktuális problémák és tünetek szűnnek meg, de a következő generációknál is kisebb lesz a testi és lelki tünetek megjelenésének valószínűsége.

Történeti visszatekintés

A családterápia első alkalmazására az 1950-es években került sor az Egyesült Államokban. A szakemberek hatékonyabb módszereket kerestek a pszichózisok gyógyítására, és a betegeket családtagjaikkal együtt kezdték el kezelni, mivel megfigyelték, hogy pácienseik állapotát és viselkedését jelentős mértékben befolyásolja hozzátartozóik jelenléte. A kutató mind nagyobb szerepet tulajdonítottak a pszichiátriai megbetegedések kialakulásában és fennmaradásában szerepet játszó tényezők közül a páciensek közvetlen környezetében lévő személyek közti hatásoknak.

A családterápia kialakulása, fejlődése

A családterápia módszere a pszichoanalízis, a csoportterápia és a szociálpszichológia alapján fejlődött ki, felhasználva a kultúraantropológia és a kibernetika kutatási eredményeit is.

A családterápiás szemlélet és módszer

A családterápia több irányzata ismert napjainkban, de közös jellemzőjük, hogy mind az adott probléma családon belüli összefüggéseit vizsgálja és a családdal folytatott interakciók révén törekszik a krízis megoldására.

Az egészséges családi rendszer magában foglalja azon folyamatokat, amik működészavar esetén igyekszenek megszüntetni a zavart és a fejlődés irányába hatnak. Ezzel szemben a kóros családi rendszerekre a felmerült problémák fenntartása, konzerválása jellemző. A modern családterápia segít meghatározni az ilyen fenntartó mechanizmusok okait, és aktív beavatkozás segítségével megszüntetni azokat.
A különféle krízisek hátterében általában valamilyen társas kapcsolati konfliktus húzódik meg. Ennek megfelelően a családterápia módszerével a családot kell befolyásolni; megváltoztatni a kommunikációt, fejleszteni a család tagjainak önismeretét és önértékelését. A gyógyítás tehát az egyént övező társas tér kapcsolati rendszereinek megváltoztatásán alapszik, így a családterápia lehetőséget ad a belső emberi tartalékok feltárására és kifejlődésére.

A családterapeuta elsődlegesen a jelenre és a jövőre összpontosít. Az a feladata, hogy elősegítsen egy új szempontok szerinti viselkedést olyan új megoldásokat kínálva, amelyeket a családtagok nem éreznek teljesen idegennek.

A családterápia az aktív terápiák közé tartozik, azaz a terapeuta nem kiváróan, hanem beavatkozóan viselkedik annak érdekében, hogy elősegítse a résztvevők egymáshoz való viszonyának megváltozását. A családterápia eredményessége az adekvátan alkalmazott módszertől, a családterapeuta személyiségétől, valamint a kellően motivált családtól is függ.
Egy ülés (kezelés) időtartama hosszabb egy átlagos pszichoterápiás óránál, mivel a terapeutának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie minden családtag megnyilvánulásait. Egy családterápia általában 10-15 ülésben zajlik, és a családdal egyszerre min. két terapeuta dolgozik. Ha a családtagok beleegyeznek, a probléma megoldását adott esetben szupervíziós team és videokamera is segítheti.

A családterápia javallatai

Mivel az egyén szintjén zajló kríziseknek gyakran van családi vetülete is, a családterápia rendkívül hatásos tud lenni az alábbi esetekben: evési zavarok, (bulimia nervosa, anorexia nervosa), szorongásos gyermekkori zavarok, súlyos pszichoszomatikus megbetegedések, munkahely elvesztése, öngyilkossági kísérlet, gyászreakció, szexuális diszfunkciók (párterápia), családi konfliktusok, szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia, játékszenvedély), stb. esetén.