A pánik kezelése

A pánik kezelése

A görög eredetű pánik szó Pán pásztoristen nevéből származik: a mitológiában az ő hangja váltja ki a "páni félelmet", amely ijesztő ugyan, de igazából ártalmatlan.
A valóságban a pánikroham időben jól behatárolható, kb. 10-30 perces lefolyású, intenzív szorongásos állapot, amelynek általában határozott kezdete és vége van. A diagnosztikus kritériumok szerint akkor beszélhetünk pánikrohamról, ha az alábbiakból legalább négy tünet jelen van:

• heves szívdobogás
• reszketés vagy remegés
• izzadás
• torokgombóc érzése
• légszomj, fulladásérzés
• mellkasi fájdalom
• szédülés, bizonytalanságérzet
• hányinger
• bármilyen hasi diszkomfortérzés
• hevülés (kipirulás) vagy hidegrázás
• derealizáció (a külvilág eltávolodásának az érzése)
• félelem a megőrüléstől
• félelem az önkontroll elvesztésétől
  

A tünetek csoportosíthatók az érintett szervi megjelenés alapján is: feji, mellkasi vagy hasi pánikként.

Mikor szükséges a pánik kezelése szakember segítségével?

Egy pánikroham önmagában még nem jelenti, hogy az illető pánikbeteg. Ahhoz egyéb kritériumok teljesülése is szükséges, pl. a rohamok rendszeres ismétlődése, a fellépésüket megelőző előrevetített szorongás. Fontos tisztázni, hogy nem valamely egyéb betegség részjelenségeként lép-e fel a rosszullét.

A pánik betegségnek három összetevője

A pánik kezelése során a pánik betegség 3 összetevőjét kell megvizsgálni először, ebből az egyik a pánik roham, amely maga is két részre bontható: a primer (elsődleges) a pánik roham által generált testi tünetek együttese, a szekunder (másodlagos) pedig az ezen tünetek miatt fellépő szorongás, azaz a tényleges „pánik”, ami tovább erősíti a pánikrohamot.
A másik két összetevő az anticipátoros szorongás és az elkerülő viselkedés, amelyek hosszútávon sújtják a beteget.

A pánik rohamok után általában tartós szorongás marad, amely sokszor irracionális is lehet: pl. a betegnek sok éve volt néhány rohama, de életét azóta is az anticipátoros szorongás és az elkerülő viselkedés határozza meg.
Az anticipátoros szorongás lényege, hogy a tudatot folyamatosan a pánik roham esetleges megismétlődése miatti félelem tölti ki. Ez a félelem állandóan jelen van és elvonja a páciens figyelmét, zavarja a koncentrálásban, így nem tudja magát átadni más életeseményeknek. A pánik kezelése nélkül a helyzet az elkerülő viselkedéshez vezet.

Az elkerülő viselkedéssel a beteg igyekszik kerülni azokat a helyzeteket, amelyeknél a pánik roham korábban előfordult. Társaságban egyre kevésbé kommunikál, a munkahelyén kerüli a stresszes szituációkat, mindenütt defenzív viselkedést folytat. A súlyosabb elkerülő viselkedés a legtöbbször a közlekedésben jelentkezik, és akár odáig csúcsosodhat, hogy az illető nem meri elhagyni a lakást egyedül, mert retteg a roham megismétlődésétől.
Ez már olyan szint, amely súlyos életminőség romlással jár, és a pánik kezelése nélkül még komolyabb következményekkel járhat. A beteg munkába menetele nehezül, vagy idővel az illető inkább otthon marad. Átalakul a családszerkezet: a családtagok élete is betegség köré szerveződik, mivel a beteget kísérgetni, segíteni kell.

A pánik beteg próbálja elkerülni az izgalmi helyzeteket is. A munkahelyen igyekszik kihúzni magát az értekezletek, megbeszélések alól, nem vállal be feladatokat, mert attól tart, hogy a roham ismét jelentkezhet a pszichés terhelés miatt. Ez az elkerülő viselkedés a kihat a karrierre, a tanulmányokra, és a szociális kapcsolatokra is. A rohamok miatt fóbiák is kialakulhatnak, a leggyakoribb az agora- és a szociálisfóbia. A pánikbetegséget ezek miatt az életformát jelentősen módosító, súlyos betegségek közé sorolhatjuk.

A pánik kezelése

A pánik kezelése – miként a legtöbb pszichiátriai betegség kezelése – összetett folyamat, az eredményességhez gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttesen szükséges. A pánik kezelése révén az esetek 70-80%-ában jelentős javulás, tünetmentesség érhető el. A gyógyszeres kezelés során alapvetően a hangulatjavító (antidepresszáns) és nyugtató (anxioliticus) szereken van hangsúly. Napjainkban a leghatékonyabb pszichoterápiás kezelés a kombinált kognitív és viselkedésterápiás módszerek segítségével érhető el. A pánik kezelése, a páciens kezelésbe vétele általában nem problémás, mivel a betegek többnyire maguk fordulnak szakemberhez.

Pánikbetegség, pánik kezelése pszichoterápiásan

A feltáró pszichoterápiával felderítjük a pánikbetegséget előidéző problémákat. A pánik tünetek megjelenése ugyanis a legtöbb esetben valamilyen traumatikus élményhez köthető, ez indítja be aztán a szorongásos kört. A probléma feltárása több módszerrel is történhet, például kognitív terápia, hipnózis, analitikus vagy szimbólum terápia segítségével.

A pszichoterápia célja a pánikbetegség mögött álló pszichés problémát, traumatizáló élmény megkeresése és feldolgozása. A terápia hosszabb időt igényel, és igen fontos a páciens kitartó munkája a sikerhez.

Amennyiben a beteg nem rendelkezik elég ismerettel a pánik kezelése során alkalmazható pszichoterápiás módszerekről, az első interjú során segítünk kiválasztani a számára legmegfelelőbb módszert.