Figyelemzavar és hiperaktivitás

A rendellenességeknek ezt a csoportját olyan viselkedés jellemzi, mely szociálisan elfogadhatatlan és gyakran sokkal zavaróbb környezetük számára, mint akiket érint. A rendellenesség jellemzője a fejlődésileg nem megfelelő fokú figyelmetlenség, impulzivitás és hiperaktivitás. Általában különböző mértékben, de mindhárom terület zavart mutat. A gyermek nem tud a feladatnál maradni, elkalandozik, legtöbbször nem tudja befejezni azt. Nehézséget okoz számára a munka megszervezése. Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel, vagy nem hallotta, mit mondtak neki. Munkája általában rendetlen, hanyag. Képtelen megvárni, hogy felszólítsák, nem tudja kivárni a sorát. Az instrukciót nem tudja végigkövetni, félbeszakítja a tanárt az órán, bekiabál. Képtelen ülve maradni, mindig babrál, matat, leejt. Nehezére esik a szabálykövetés stb. A tünetek száma és mértéke életkorilag  változhat.

Másodlagos jellemzőkként dührohamokat, alacsony tűrőképességet és önértékelést, valamint iskolai teljesítményzavart (alulteljesítést) figyelhetünk meg.   Javasolt terápiák: Viselkedésterápia (személyre szabott, családdal együtt), mozgásfejlesztés és terápia, pszichodráma.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyermekkori pszichiátriai kórkép. Mindamellett az egyik legvitatottabb is. Az óvodáskorban megjelenő problémák általában a szülői nyomást növelik, így még nehezebbé téve a beiskolázással és a neveléssel járó problémákat. A figyelemzavar tünetei nem kizárólagosak. Időnként mindenkinél megfigyelhetők. A figyelemzavarban szenvedőknél ezek intenzívebbek, tartósak és egyszerre több figyelhető meg.

Az okok között leginkább genetikai okokat említenek, de sokkal valószínűbb a genetikai és környezeti hatások együttese. Más, nem-genetikai eredetű esetben a betegség oka az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, aktív vagy passzív dohányzása, magas ólomszint a szervezetében, a koraszülöttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy prefrontális (homloki) részének sérülése születéskor.

Figyelemzavar. A betegség vezető tünete a figyelmi funkciók zavara. Az érintett gyerekek nem tudnak kitartóan egy dologra koncentrálni, apró, lényegtelen dolgok is könnyen elterelik a figyelmüket. A csapongó figyelem következménye, hogy cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek, változékonyak kortársaikhoz képest. Eredeti terveiktől, feladataiktól könnyen elterelhetőek, ezért egy idő után már maguk is kerülik a jelentősebb koncentrációt igénylő feladatokat.