Alvászavarok

Felgyorsult világunk új kihívások elé állítja az embereket. A foglalkozások, a mind magasabb teljesítményigény alapkövetelménnyé teszik a megfelelő pihentető alvás biztosítását. A fokozódó stressz, a felgyorsult életritmus, a több műszakos munkakörök jelentősen befolyásolják alvási készségünket.

Az alvászavarok fajtái közül a legfontosabb az insomnia  (megjegyzés:  szerintem a többi alvászavarról nem érdemes beszélni, mert  nem pszichológiai terület, és kb. az alvászavarok 20%a az, ami nem insomnia, hanem egyéb, organikus alvászavar. Egyéb alvászavarok: alvási apnoe, lábmozgászavarok- nyugtalan láb szindróma, narcolepsia, hypersomnia ( az insomnia ellentéte),  night terror,alvajárás, circadian ritmuszavar, REM magatartászavar, stb. )

A kielégítő alvás nélkülözhetetlen a jó közérzethez, a megfelelő fizikai állapothoz.,  testi-lelki  regenerálódáshoz. Az alvászavar egyik, leggyakrabban előforduló fajtája az  insomnia, vagy másnéven (álmatlanság, elégtelen alvás) többé-kevésbé tartós alvási probléma, amely során az adott személy úgy érzi, hogy az alvása zavart, illetve nem pihentető.

Panaszok: Az alvászavar kihat a nappali éberségre és a hangulatra is, ily módon memória- és koncentrálási zavarhoz, krónikus fáradtsághoz, depresszióhoz, szorongáshoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, megnöveli a balesetek valószínűségét. Leggyakrabban az alábbi alváspanaszok fordulnak elő: nehezen alszik el, az éjszaka során gyakran felébred (felületes alvás), és nehezen tud újra elaludni, kora reggel spontán felébred, az alvást követő nap fáradt.

Felmérések szerint a felnőttek egynegyed része számol be alkalmankénti insomniáról, 10 százalékuknál pedig az insomnia súlyos, kezelést is igénylő probléma. Az insomniák többsége másodlagos (szekunder, szimptómás, tüneti), azaz valamilyen testi vagy lelki betegség, pszichés állapot, kémiai anyag, életmódbeli vagy környezeti tényező a kiváltó oka. Legtöbbször egyidejűleg többféle faktor is felelőssé tehető az insomnia előidézésében. A primer (elsődleges, önálló) insomniák ritkák, ezek hátterében magyarázó ok nem található.

Az alvászavar kezelése: Kétféle terápiás irány létezik, a gyógyszeres, és nem gyógyszeres kezelés, vagy a kettő kombinációja. A gyógyszeres terápia esetén a páciensnek altatót, szorongásoldót vagy  antidepresszánst írnak fel.

A nem gyógyszeres kezelési lehetőségek: elsősorban az alvási szokások megváltozatása, az úgynevezett alváshigiénés tanácsok átbeszélése, kognitív viselkedésterápiás technikák alkalmazása, és a legfontosabb, a terápia alappillére minden esetben valamilyen relaxációs technika elsajátítása.  Az alvászavarok kezelésénél a  relaxációs technikák közül a leginkább ajánlott az autogén tréning. A terápia hatékonysága, az utóbb említett módszerek megfelelő kombinálásán múlik.

Gyakorlati szempontból alapvetően fontos, hogy az adott alvászavar mióta áll fenn, ilyenkor vagy krónikus, vagy átmeneti (tranzisens) insomniáról beszélhetünk. Ha alvásunk vagy ébrenlétünk több mint egy hónapja rendellenes, akkor már krónikus insomniáról beszélhetünk, ebben az esetben minél előbb érdemes egy alvással foglalkozó szakembert felkeresni. Rövid, átmeneti alvászavar hátterében az ok általában ismert (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, trauma, testi betegség, fájdalom) Ilyenkor is fontos az alváshigiénés szabályok szigorú betartása, esetlegesen altatószer átmeneti alkalmazása, az ok elhárítása (stresszes életesemények feldolgozása) autogén tréning elsajátítása.